Főoldal Iskolánkról Diákjainknak Általános iskolásoknak Érettségizetteknek Esti tagozat Alapítvány







I am in EST!
Megtalálsz az EST-n!”




Iskolánkról >> Iskolánk története

Iskolánk története 1937/38-tól napjainkig 

Régi iskola épülete

A megalakulástól az államosításig

1935-től kezdve, „a váci és környékbeli szülők annak az általános óhajának engedve, hogy legyen Vácon női felsőkereskedelmi iskola, s ne kelljen leányaikat az utazás költségeinek, fáradalmainak és egyéb kellemetlenségeinek kitenni, a Karolina Polgári Leányiskolát és Kereskedelmi Szaktanfolyamot fenntartó Irgalmas Nővérek Társulata sokat fáradozott, hogy ez az intézmény létrejöjjön. Hanauer István váci megyéspüspök, a váci születésű dr. Kornis Gyula parlamenti képviselő és dr. Oetter György egyházmegyei főtanfelügyelő közbenjárására Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben az 1937. évi június hó 14-én kelt 46148/1937. V. 2. ü.o. számú levelében engedélyezte a „Karolina” intézet további bővítését, és a négyéves felsőkereskedelmi iskola indítását az 1937/38-as tanévtől.

Az iskola jogelődje, a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam az 1934/35-ös tanévtől kezdve nyújtott továbbtanulási lehetőséget a helyi és környékbeli polgári leányiskolában végzett tanulóknak. Alapvető kereskedelmi, számviteli, gép- és gyorsírói szakképesítést adott a végzős növendékeknek.

Az 1937/38-ban létrehozott felsőkereskedelmi iskola egyházi kezelésben működött a „Karolina” Római Katolikus Polgári Leányiskola, a kétéves Női Kereskedelmi Szaktanfolyam és a Nőipariskola mellett. Az 1934. XI. törvénycikk és az 1935. VI. törvénycikk rendelkezései szerint az egyházi iskolák állami felügyelet alá is kerültek. A Hóman Bálint nevéhez fűződő iskolareform új vonásai elsősorban az oktatás „szellemében” és az állami ellenőrzésben jelentkeztek…

A felsőkereskedelmi szakképzés fontosságának, a gazdasági élet fokozódó követelményeinek hatására az 1938. XIII. tc. középiskolai rangra emelte a felsőkereskedelmi iskolát, más szakiskolákkal együtt. Elvileg egyenrangúnak nyilvánította őket a gimnáziummal, s lehetővé tette, hogy az itt érettségizők az egyetemeken folytassák tanulmányaikat. Ez a szakoktatás vonzerejét fokozta, de a szakiskolák és a végzettek száma továbbra is nagyon alacsony volt.

Természetesen nem szabad arról elfelejtkezni, hogy ebben az időben az iskoláztatást jelentős mértékben az anyagi lehetőségek befolyásolták. A felvételi díj 25 pengő, az évi tandíj 150 pengő volt…

Az elkövetkező években – az iskola államosításáig – a tantervben lényeges módosulás nem volt.

A felsőkereskedelmi iskola alapításakor önálló iskolaépület nem állt rendelkezésre, ezért ideiglenesen a „Karolina” polgári iskola épületében kezdődött meg a tanítás. Az iskola évkönyve a körülményekről a következőket írja: „Két tágas, világos tantermet kaptunk. Minden növendék külön asztal mellett ült thonet széken. Van külön igazgatói iroda, mely egyúttal tanári szoba is.”

Az otthont adó intézmény könyvtárát és szertárát is használták. A két intézmény közötti kapcsolat szorosságát, az együvé tartozást az is mutatja, hogy a felsőkereskedelmi tantestületében többen voltak, akik a polgári iskolában is tanítottak.

Az első tanév végén a r.k. egyházközség vezetősége egy önálló iskolaépületet – a Szent Miklós téren lévő fiúiskola épületét – átadta a felsőkereskedelmi iskolának. Az iskola nagyarányú átalakítása után, főként közadakozásból az 1939/40-es tanévben fogadhatta először – az immár 4 osztályosra bővült – az iskola tanulóit. A körülmények nagymértékű javulását érzékelteti az épület egykori bemutatása: „Az egyemeletes új épület impozánsan emelkedik ki a környező házak közül. Két tanterem kivételével, melyet ideiglenesen a nőipariskola foglalt le, teljesen a felsőkereskedelmi iskola céljait szolgálja. A tantermek az emeleten vannak, tágasak, világosak, a higiénia és a modern pedagógia követelményeinek minden tekintetben megfelelnek.” Tanári és ifjúsági könyvtár, gépíróterem és fizikaszertár segíti a munkát.

Az iskola vonzáskörzete a megyehatáron túlra is kiterjedt, mivel a környéken hasonló képzettséget nyújtó iskola nem működött.

Az államosítás időszaka

Az 1948/49-es tanévben már a Váci Magyar Állami Kereskedelmi Leány-középiskolában kezdődött meg a tanítás. Az oktatott tantárgyak gyakorlatilag ugyanazok maradtak, mint az előző években. Az elnevezéssel ellentétben már fiútanulókat is felvettek az iskolába; mindenki számára megnyíltak az iskolák kapui.

Az 1949/50-es tanévben Állami Közgazdasági Gimnáziumba jártak elődeink. A névváltozás kézenfekvő magyarázata, hogy a végzettek többsége nem a kereskedelemben, hanem a megváltozott igényeknek megfelelően helyezkedett el. Az átszervezéskor a képzés célját a következőképpen határozták meg: „általános műveltség mellett olyan szakműveltséget is kell adnia, hogy az állami közigazgatás, vasút, posta, nemzeti vállalatok, szövetkezetek részére azonnal beállítható szakembereket képezzen ki, s egyben felsőbb tanulmányok végzésére is előkészítse tanulóit.”

Az iskolaépület továbbra is megfelelő volt, nem okozott gondot a nagyobb tanulólétszám elhelyezése, mert az épületben megszűnt az ipariskolai képzés, így az teljes egészében a középiskola rendelkezésére állt. A tantárgyi feltételek a színvonalas oktatáshoz rendelkezésre álltak, csak a megfelelő tornaterem hiányzott. Ez még hosszú évtizedekig gondot okozott, és majdnem ötven év kellett hozzá, hogy a probléma megoldódjon.

Az érettségi-képesítő vizsga tárgyai sem maradtak változatlanok, az érettségin szereplő tárgyak száma ebben az időszakban volt a legtöbb.

Technikumi évek (1952-1967)

A technikumokról szóló törvényerejű rendelet szerint a IV. évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tesz, és erről oklevelet kap. Ezzel az oklevéllel minden olyan munkakör betölthető, amely érettségihez kötött és képesített könyvelői, vállalati tervezői és statisztikusi képesítést ad, illetve felsőfokú továbbtanulásra is jogosít.

A gazdaság rohamos fejlődése, szerkezetének változása fokozta a speciális, egy-egy részterületet alaposan ismerő szakemberek iránti igényt. Ez az eddigi egységes oktatás szakosításának irányába hatott. Az 1952. évi 10. törvény életbe lépésével létrejöttek a teljesen szakosított közgazdasági technikumok. Az iskolatípus célját a jogszabály a következőképpen fogalmazta meg: „…mint középfokú iskolának célja az, hogy fejlődő gazdasági életünk valamennyi ágazata részére sajátos szükségletünknek és a szocialista nevelés elveinek megfelelően jól képzett, művelt, gyakorlati szakembereket - elsősorban könyvelőket, vállalati tervezőket, statisztikusokat - neveljen, akik önálló munkára és felsőbb tanulmányok folytatására képesek.”

A közgazdasági középiskolákat az 1952/53-as tanév kezdetéig a törvényerejű rendelet alapján ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, pénzügyi, statisztikai szakirányú technikumokká kellett átszervezni. Iskolánkban a jogszabálynak megfelelően ipari és mezőgazdasági ágazatot hoztak létre. Az újabb átszervezés tartósnak bizonyult, több mint egy évtizedig ilyen nagymértékű átalakításra nem került sor. A tantárgyi struktúra kisebb módosítások kivételével lényegesen nem változott.

A dinamikus fejlődés nemcsak a mi iskolánkban volt jellemző, hanem országos tendenciákat tükrözött, igazolta azt a megállapítást, hogy a társadalmi és gazdasági változások az oktatási rendszert is átalakítják. Ebben az időszakban a tanulási lehetőségek országszerte nagymértékben bővültek. Ezt példázza, hogy az 1953-54-es tanévben a középiskolák nappali tagozatán 120 769 tanuló, az l937-38-as létszám két és félszerese tanult.

Iskolánk népszerűsége egyre nőtt, melyet az is magyarázott, hogy Pest megye északi részén közgazdasági technikum nem volt, sőt a szomszédos Nógrád megyéből is sokan jelentkeztek ide, mert ez könnyebben megközelíthető volt számukra. Másrészt azoknak, akik az iskola elvégzése után nem kívántak továbbtanulni, az érettségi mellett szakképzettséget is adott.

A közgazdasági szakközépiskolai képzés

A szakközépiskola létrehozása

Iskolánkban az 1964/65-ös tanévben kezdő első osztályosok már szakközépiskolába, a felsőbb évesek még technikumba jártak. A teljes átszervezés 1967-re fejeződött be, az 1967/68-as tanévben már minden osztály a közgazdasági szakközépiskolai tanterv szerint tanult.

A természettudományos műveltség – mint az általános műveltség része – nagyobb súllyal szerepelt a tantárgyak között, mivel a fizika tanítását három évre emelte, és a biológia oktatását is bevezették. A tanulók hozzáállásának, munkájának értékelésére ettől a tanévtől kezdve került sor a szorgalom jegyében. Az ipari ágazaton ez a tantárgyi struktúra volt érvényben az 1972-es újabb tanterv módosításáig…

A tárgyi feltételek alakulása

A rendelkezésre álló épületet az iskola már a szakközépiskola indítása előtt kinőtte. A kezdetben 4 majd 6 osztályos iskola 9 osztályosra bővült. A megfelelő méretű tantermek megvoltak, de sok minden hiányzott. Továbbra sem volt tornaterme, a közelebbi, illetve távolabbi iskolák tornatermébe jártak „albérletbe” a diákok testnevelésre. Később onnan is kiszorultak, nem maradt más, mint az iskola aulája, majd később egy osztályterem. A megfelelő méretű ebédlő is hiányzott, a menzai étkezési lehetőség mindig kevesebb volt, mint amennyit a diákok igényeltek. A problémák végleges megoldásához egy új, korszerű iskolaépület kellett volna, amire hosszú évekig nem volt lehetőség. Az oktatás feltételeinek kedvező változása az 1986/87-es tanévben következett be. I. Géza KirályAz iskola 50 éves jubileumának „előestéjén” új – illetve másik – épületbe költözött a Géza király térre. Az 1960-as években épült iskola a régihez képest kedvezőbb feltételeket nyújtott. A könyvtár, a szaktantermek és a szertárak kialakításához is megfelelő termek álltak rendelkezésre. A tanulólétszám elhelyezése az épületben megoldható, nagyobb arányú bővítésre azonban nincs lehetőség. Sikerült az új épületben berendezkedni, a kedvezőbb körülményekhez alkalmazkodni.

A társadalmi-gazdasági változások az iskolarendszerben is éreztették hatásukat.

Az 1990-es választások után a világ kitárult az iskolák számára. Ez iskolánkban is alapvető átalakulást eredményezett. A közel egy évtizedig változatlan ágazati struktúra átalakult.

A változások felgyorsultak, az érdeklődés, az új iránti igény óriási volt, az iskolákba jelentkezők száma és összetétele jelentősen megváltozott. A fiúk érdeklődése ugrásszerűen emelkedett a korábbi évekhez képest. Ebben a számítástechnikai oktatás bevezetése és technikai feltételeinek nagymértékű javulása is szerepet játszott. Az oktatás szerkezete is gyökeresen megváltozott, a korábbi specializált képzés helyett a közismereti tárgyak kerültek előtérbe, ami a gimnáziumi képzéshez közelítve a különböző iskolatípusok közötti átjárhatóság lehetőségét teremti meg. Ennek eredményeként a szakképzés az 5. évfolyamra tolódott.

Az ötödév bevezetése iskolánkban a törvény megjelenését megelőzve az 1991-92-es tanévben indult először banki ügyintéző és vállalakozói ügyintéző szakon, ahová a város többi középiskolájában érettségizett tanulók közül sokan jelentkeztek, mivel az új munkaerő piaci igényeknek megfelelő szakképesítést adott.

A nyelvoktatás óriási fejlődése, teljes átalakulása is erre az időszakra esik, – az első apró változás 1989-ben kezdődött, amikor az óraszámok változása nélkül az orosz nyelv helyett megjelent az angol a számvitel-gazdálkodási és a pénzügyi ágazaton, majd egy évvel később már németül is tanulhattak az elsősök.

A nyelvoktatás terén további fejlődés, hogy kezdő és haladó csoport is indult az első osztályokban a gyerekek nyelvi előképzettségnek figyelembevételével kialakított csoportokban.

A nyelvi képzés eredményességéhez nagymértékben hozzájárult, hogy 1993-tól anyanyelvi tanárok is részt vettek a nyelvtanításban. 1994-től japán önkéntes tanár alkalmazására is lehetőség nyílt, s azóta fakultatív órák keretében japán nyelvet is tanulhatnak iskolánkban, s ismerhetik meg egy egzotikus világ nyelvét, kultúráját is.

A 2006/2007. tanévtől kezdődően iskolánkban minden diák számára biztosítottuk órarendi keretek között az angol nyelv tanulását, amelynek ismerete a közgazdasági szakmákban elengedhetetlenül fontos, mindamellett tanulócsoportjaink felében megőriztük a német nyelv oktatását. Ugyanebben a tanévben kezdődött iskolában a tehetséggondozás keretében sávos csoportbontásos oktatás matematikából és történelemből, azokból a tantárgyakból, amelyek a felsőfokú továbbtanulás szempontjából a legfontosabbak diákjaink számára.

2008-ban az iskola 70. évfordulója tiszteletére kiadott évkönyvben már arról olvashattunk, hogy új projekt keretében a Naszály-Galga TISZK tagjai közé tartozik intézményünk. Elsődleges szakmai követelménnyé vált a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásai. Beindult a felsőfokú képzés is. Elsőként a Budapesti Gazdasági Főiskolával, majd a Budapesti Corvinus Egyetemmel kötött szerződés keretében nyílt lehetőség az érettségizettek számára felsőfokú képzésben való részvételre, illetve a képzés után a felsőoktatásban való továbbtanulásra.



Idővel az iskolaépület állaga rohamosan romlott. A 2004/2005-ös tanévre a közeli Karacs Teréz Kollégium fogadta be iskolánkat, mivel a Géza király téri épület felújítása halaszthatatlanná vált. Ezzel egy időben a kollégiumot iskolánkhoz csatolták. A 2005/2006-os tanév kezdetére befejeződött a felújítás, s örömmel vettük birtokba a megújult épületet. Felújított épületünkben minden tekintetben nagyszerű körülmények várták a tanulókat. Az iskolaépületen belül a könyvtár is alkalmasabb helyre költözött, kulturált olvasóteremmel és internetes terminálokkal bővült. Testnevelőtanáraink nagy örömére a felújított tornaterem szellőzése, fűtése korszerűsödött, az öltőzők és mellékhelyiségek napjaink igényeinek felel meg. Kialakításra került a természettudományi terem, sikeres pályázatok eredményének köszönhetően immár 4 komplex felszereltségű számítógépteremben folyik az informatikaoktatás.


Emlékezésünk és tiszteletünk jeleként minden évben megemlékezünk névadónkról, Géza királyról. A felújítás során a régi ebédlőből Szentesi Terem lett, mely szép hagyományként iskolánk volt kiváló tanárainak, Szentesi Miklósnak és Hámory Jenőnek állít emléket. Az elmúlt évek során e terem sok ünnepélyes pillanatnak adott otthont.

 

Koszorúzás

 

 

 A Géza király téri iskola városunk ősi magjában épült fel, ott ahol a vár állt valamikor, s azon belül e helyt már a XV. században is iskola működött.

Udvar 


 

<< 2017 November >>
H K Sz Cs P Sz V
30310102030405
06070809101112
13141516171819
20212223242526
27282930010203









Váci Szakképzési Centrum I. Géza Király Közgazdasági Szakgimnáziuma  OM kód: 203065
2600 Vác, Géza király tér 8., E-mail: elsogeza.titkarsag@igk.hu, Tel: 06-(27)-504-245, Fax: 06-(27)-316-944